„Egy kincs van minden nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv."
Jókai Mór
Az UNESCO közgyűlése 1999-ben február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.
A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. A veszélyeztetett nyelvek közül havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelv hal ki. Egy nyelv utolsó beszélőjének elhalálozása után a nyelv felelevenítése már nagyon nehéz, ezért egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a nyelvészek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre.
Mihez köthető a nap?
Pakisztánban 1952-ben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Bangladesben, mely akkor még Pakisztán része volt, tiltakozások kezdődtek, mert a bangladesiek anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli. A bengáli nyelvi mozgalom Dakkában február 21-én nagy tüntetést szervezett, de a rendőrség keményen lépett fel ellenük, ezért öten meghaltak. Bangladesben ezt a napot azóta a bengáli nyelvi mozgalom napjaként ünneplik.
Az esemény emlékére és Banglades javaslatára nyilvánították az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét. 2000-ben ünnepelték először, és azóta minden évben rendezvényeket, szimpóziumokat tartanak ezen a napon.
Az UNESCO a kulturális és nyelvi sokszínűséget kiemelten fontosnak tartja a fenntartható társadalmak szempontjából. A békére vonatkozó megbízatása keretein belül azon dolgozik, hogy megőrizze a kultúrák és nyelvek különbözőségét, melyek segítik a toleranciát és a mások iránti tiszteletet.
Világszerte a lakosság 40 %-a nem fér hozzá az oktatáshoz olyan nyelven, amelyet beszél vagy ért. Mindazonáltal az anyanyelven alapuló többnyelvű oktatás terén – fontosságának egyre nagyobb megértésével párhuzamosan – előrelépést láthatunk, különösen a korai iskoláztatásban.
A 2021-es nap témája volt: „A többnyelvűség előmozdítása az oktatásba és a társadalomba történő befogadásért." Egyrészt elismeri, hogy a nyelvek és a többnyelvűség elősegítheti a befogadást, másrészt a Fenntartható Fejlesztési Célok által kijelölt feladatra összpontosít: hogy senkit ne hagyjanak hátra. Az UNESCO szerint az első nyelvre vagy anyanyelvre épülő oktatásnak már a korai években meg kell kezdődnie, mivel a kora gyermekkori gondozás és nevelés a tanulás alapja.
Anyanyelv. Nem véletlen, hogy a világ népeinek nagy részénél a nyelv fogalmát és jelentését az anyához kötik. A születés csodájához, az emberi test melegéhez, a szeretet mélységeihez, a hűséghez, a féltéshez, a befogadáshoz, a teremtéshez. Az anyanyelv öröklött vagyonunk, sejtjeinkbe szövődő tulajdonunk, az anyanyelv egyenlő vállalt önmagunkkal. (Dobos László)
Csodálatos a magyar nyelv, ennek bizonyítására, íme, néhány magyar és külföldi neves író, költő, műfordító, nyelvész, újságíró, irodalomtörténész, tudós, színész gondolata, akik tollat ragadva leírták véleményüket nyelvünk szépségéről, jelentőségéről.
„Az egészséges nemzetiségnek egy fő kísérője a nemzeti nyelv, mert míg az fennmarad, a nemzet is él, bármi sínylődve is sokszor ... , de ha az egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre lombjait." Széchenyi István
„Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe. Tolnai Vilmos
Minél többet gondolkodom nyelvünk bölcseletén, annál inkább felismerem végtelen felsőbbségét sok más nyelvvel szemben." Széchenyi István
„A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla." Babits Mihály
„A magyar nyelv különleges gyönyörűség, élvezem a ritmusát, az erejét, a zenéjét. Boldog vagyok, amikor magyar szót hallok." Darvas Lili
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként." Kosztolányi Dezső
„Gyarapítani szeretnők szókincsünket, nem apasztani. Nem riadunk vissza egy új szó alkotásától sem. Szívesebben fölelevenítünk egy szót a régi nyelvből, szívesebben élünk tájszóval is, semmint hogy unos-untalan idegennel tarkázzuk mondatainkat." Kosztolányi Dezső
„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." George Bernard Shaw
„A magyar nyelv ősisége Magyarországon/…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét/.../ Az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi." Grover S. Krantz
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet." Jacob Grimm
„Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." N. Erbersberg
„Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." Ove Berglund
Felhasznált forrás: